A minimálbér 3500 forinttal, bruttó 105 ezerre, a garantált bérminimum 4000 forinttal, bruttó 122 ezer forintra növekedhet jövőre.  

Kivonult az NGTT mai üléséről két munkavállalói szakszervezet, mielőtt a jövő évi béremelési ajánlat került napirendre. Ezzel is nyomatékosították, hogy nem értenek egyet a készülő megállapodás körülményeivel. Az ülésről távozott Autonóm Szakszervezetek Szövetsége közleményben leszögezte, súlyos hiba, hogy szakszervezeti vezetők szentesíteni készülnek egy olyan megállapodást, amelyben az érdekvédelmi követelések részbeni teljesítésére sincs garancia és mindössze egy „fecni” lehet belőle.

Csak részben tartja elfogadhatónak a jövőre tervezett minimálbér- és garantált bérminimum-emelési háromoldalú – kormányzati, munkaadói és munkavállalói – megállapodási tervezetet az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), ezért tiltakozik annak elfogadása ellen. Hogy nemtetszésének nagyobb nyomatékot adjon a konföderáció, Székely Tamás elnök Varga Lászlóval, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével együtt kivonult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) üléséről, amikor ez a téma került napirendre.

Az autonómok ugyanis csak részbeni sikernek értékelik a minimálbér 105 ezer, a garantált bérminimum 122 ezer forintra tervezett emelését, mert a többi szakszervezeti követelésre nem adott a kormány érdemi garanciákat, miközben a szakszervezetek tiltakozása ellenére elfogadta a jövő évi költségvetést, s megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat  –  mondta Székely. Az ASZSZ szerint a jövő évi bérajánlásnak tartalmaznia kellene a közalkalmazottak béremelését is, ám ez sincs benne. Az ASZSZ elnöke szerint annak a három kiválasztott szakszervezeti vezetőnek, akit a kormány méltónak tartott az egyeztetésre – az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok elnöke – csak akkor lenne szabad aláírnia ezt a megállapodást, ha az konkrét garanciákat tartalmazna az érdekvédők követeléseinek a teljesítésére. Ilyen például a december 31-ével megszűnő korkedvezményes nyugdíj folytatása, a munka törvénykönyve számos kifogásolt pontjának a módosítása és a sztrájktörvény lazítása. Erre azonban csak ködös, könnyen elfelejthető szóbeli, ígéretet tett a kormányzati oldal, s attól kezdve, hogy az aláírással szentesítik a felek ezt a megállapodást, semmi egyebet nem lehet számon kérni a törvényalkotókon – érvel az elnök.  Jó példa erre a pedagógusok megállapodása, amelyben kezdetben a mindenkori minimálbér szerepelt, ma viszont már csak rögzített értékről lehet szó.

Az ASZSZ már az egyeztetés körülményeivel sem ért egyet, mivel a jelenlegi rendszerben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) diszkriminatív az NGTT pedig döntésekre alkalmatlan. A szakszervezet ezért egy országos  érdekegyeztető fórum megalakítását követeli.

Az autonóm konföderáció egyébként a közszféra melletti szolidaritás miatt is tüntetett a kivonulásával, a jövő évi béremelés ugyanis őket ezúttal sem fogja érinteni. Székely felháborítónak tartja azt is, hogy a bérkorrekciót a kormány a közmunkásokra nem terjeszti ki, holott az ő bérük még az idei létminimumot, a 87 500 forintot sem éri el.

Az elnök úgy véli, ez a minimálbéremelési megállapodás hűen tükrözi a költségvetés elfogadásával kapcsolatos tapasztalatokat is: a kormány csak látszategyeztetést folytat – azt is csak nagy ritkán – a szociális partnerekkel, de érdemi tárgyalásra, s ésszerű engedményekre nem hajlandó. Bár a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelésre feltétlenül szükség van – akár 5 ezerrel is lehetett volna felfelé korrigálni a számokat -, ám a hiányos konstrukció kierőszakolásával elsősorban egy ünnepek előtti pozitív üzenet a kormányzati cél, miközben az emberek az utcán tüntetnek az országot érintő elhibázott döntések ellen.

A garantált bérminimum 122 ezer forint lehet 2015-ben !

A kormány és a munkaadói oldal által elfogadott tervezetben mintegy 3,5 százalékos minimálbér és garantált bérminimum növekedés, és 3-4 százalékos bérajánlás szerepel. Megállapodás hiányában a kormány egyoldalúan kihirdeti a garantált bérek minimum éves összegét, azonban bérajánlás így nem születhet.

Minimálbér és garantált bérminimum 2015 : Szerdán ismét tárgyaltak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői a jövő évi legkisebb bérekről és a bérajánlásról. Már van egy konkrét szám is.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdán ismét összeült, hogy megállapodjanak a jövő évi minimálbérben, bérminimumban, és hogy e megállapodás alapján bérajánlás is készülhessen a jövő évre.

Már van egy konkrét szám

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnökét hívtuk fel az ülés után, hogy megtudjuk, mire számíthatnak jövőre a dolgozók. Pataky Péter azt mondta elöljáróban, hogy nagyon nehéz a helyzet. De már ott tartanak, hogy elkészült egy tervezet, konkrét számokkal, és egyéb megoldások rögzítésével, aminek elfogadása elvileg mindhárom oldalról esélyes lehet. Már csak a felhatalmazások hiányoznak.

A szakszervezeti és munkáltatói oldal ma estére ígért a kormánynak visszajelzést arról, hogy támogatják-e a tervezetet. A kormány pedig holnapra ígért választ (a kötelező elemeket, vagyis a minimálbért és bérminimumot kormányhatározatban kell kihirdetni).

Azt tehát még mindig nem tudni biztosan, hogy lesz-e megegyezés, és azzal együtt bérajánlás is. Csütörtökre, vagy péntekre azonban ez is kiderülhet.

Pataky Péter azt mondta, a szakszervezeti oldal nyilvánvalóvá tette, az alacsonyabb emelést csak akkor tudják elfogadni, ha a csomagajánlatra is mindenki rábólint. Ebben benne van többek között, hogy változtatások szükségesek a Munka Törvénykönyvében és a sztrájkjoggal kapcsolatos előírásban, valamint hogy valamilyen formában vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjat. Ez utóbbival azt mondja, a kormányoldal is tisztában van.

De mekkora lesz az emelés?

Pataky Péter kikötötte, amíg nincs megegyezés, addig a tervezett számot nem árulhatja el. Annyi biztos, hogy infláció feletti emelés szerepel a tervezetben. És hogy infláció alatt a tárgyalásokon a költségvetésben szereplő 1,8 százalékot értik. (Nem pedig az MNB által előre jelzett 2,5 százalékot, amit most korrigáltak 0,9 százalékra.) Vagyis számítani lehet egy minimális reálbér-emelkedésre is Pataky szerint. Csak az nagyon nem mindegy, hogy ez mennyi lesz – tette hozzá.

A minimálbér- és bérminimum közötti arányt megtartják, a bérajánlás pedig tól-ig mértékű lehet, ha létrejön a megegyezés. Ha nem, akkor a kormány hirdeti ki, mennyi lesz a kötelező két legkisebb bér. Bérajánlás pedig nem lesz. A szakszervezet reméli, hogy nem ez utóbbi forgatókönyv jön be végül.

Egy biztos még: a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülését péntekre hirdették meg, akkor hirdetheti ki a kormány, mennyivel nőhet a fizetésünk jövőre.

4 vagy 6 óra/hét csökkentett munkaidővel heti 5 napra mennyi a havi minimálbér?

Minimálbér összege 2016

Bérkalkulátor 2016

2014-ben a minimálbér napi 8 órára vetítve 101.500,-Ft, a garantált bérminimum pedig 118.000,-Ft.Garantált bérminimum azokban az esetekben jár, amikor egy munkakör középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel. Nem az a fontos tehát, hogy milyen végzettsége van, hanem, hogy az szükséges-e az az adott álláshoz. Ezeket az összegeket szükséges arányosítania, mivel teljes munkaidőre vonatkoznak. Az összegeket és a vonatkozó járulékokat a www.nav.gov.hu oldalon is nyomon követheti.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján 2013. december 31-ig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyre terjedt ki a biztosítás. A 2013. évi CCV. törvény a korábbi hivatásos nevelőszülői jogviszony helyett a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt nevesíti, amely munkaviszonynak minősül. Az elnevezés ezzel összhangban került átvezetésre a Tbj.-ben, így a biztosítottak körében is.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján a felsőoktatási intézmény tanulója az oktatási program keretében, illetve az oktatási programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan hallgatói munkaszerződéssel végezhet munkát.

2014. január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

Ugyanakkor a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezettel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzett tevékenység esetén a hallgató továbbra is biztosított marad.

2014. január 1-jétől módosult, valamint új pontokkal, illetve alponttal egészült ki a Tbj. 8. §-a.

Fentiekre tekintettel szünetel a biztosítás:

• a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe;

Ezen rendelkezés értelmében az önkéntes tartalékos katona biztosítása a „civil” jogviszonyában folyamatosnak minősül, és nem éri hátrány a későbbi társadalombiztosítási jogosultságok terén.

• az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt;

A korábbi megfogalmazás pontosítása lényegi változást nem eredményez.

• az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt;

• a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt;

• a 8. § a)-h) pontjaiban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Járulékalapot képező jövedelmet érintő változások

2014. január 1-jétől a tanulószerződéssel foglalkoztatott biztosított esetén nem a tanulószerződésben meghatározott, hanem a ténylegesen kifizetett díj minősül járulékalapot képező jövedelemnek.

2014. január 1-jétől a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása bérnek minősül, így járulékalapként, mint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kell figyelembe venni.

Járulékmértékek

2014. évben a járulékmértékekben nem történt változás.

A biztosított, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék.

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.

2014. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 810 forint, napi összege 227 forint.

Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetése

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt foglalkoztatása a munkaviszonyában a heti 36 órát eléri. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó akkor is mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, amennyiben a foglalkoztatása egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Minimálbér

A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:

1. A tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. Ez havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibérnél 23 360 forint, napibér esetében
4 670 forint, órabér alkalmazásakor pedig 584 forint.

2. A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege. A garantált bérminimum havibér alkalmazásakor 118 000 forint, hetibér esetében 27 160 forint, napibérben történő megállapodásnál 5 430 forint, míg órabér alkalmazása esetén 679 forint.

Biztosítási kötelezettség a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban munkát végző személyek esetében

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (2014. január 1-jétől ez havi 30 450, napi 1 015 forint).

A hazai minimálbér bruttó értékben úgy látszik, hogy sokat nőtt az utóbbi években, de a nettó értéke jóval alulmarad a régióhoz képest. Itthon 2008-óta 18%-kal nőtt a minimálbér nettó értéke, amivel csak Csehországot előzzük meg, és a legszegényebbek egyre jobban leszakadnak.

Korábbi évek minimálbér összegei :

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához

2015-ben megállapított minimálbér összege jóval 100.000.-Ft forint felett lesz az előrejelzések szerint, a garantált bérminimum pedig 120.000 forint felett. A minimálbér az a pénzösszeg, amit minden munkaadónak kötelessége megfizetni a munkavállalójának, vagyis legalább ennyit meg kell adnia részére. A minimálbér a legalacsonyabb államilag megkövetelt munkadíj.

Minimálbér 1989 óta lett bevezetve Magyarországon. Az összege mindig bruttóban van megállapítva, és mivel a minimálbérre is kiterjesztették 2012-ben a személyi jövedelemadót, mivel megszűnt az adójóváírás, így a minimálbér után is meg kell fizetni a járulékokat, ugyanúgy, mint bármely más munkabér után. Ezért van az, hogy a végén egész kis összeg jön ki.

A szakmunkás minimálbérnek szoktuk nevezni, ami egyébként a jogszabály szerint a garantált bérminimum. Ez az az összeg, amit ki kell fizetnie a munkáltatónak, ha olyan alkalmazottja van, akinek a munkaviszonyában elvárás a középfokú szakképzettség. Ha viszont elegendő a munkakör betöltéséhez az ennél alacsonyabb végzettség is, vagyis csak alapfokú végzettség, akkor viszont hiába van meg a szakképesítés, nem kötelező megadni a munkavállalónak a garantált bérminimumot.

Ennek a másik oldala, hogy meghatározó a munkakör megnevezése, mert ha olyan megnevezésű munkakört állapít meg a munkáltató, amivel el tudja kerülni azt, hogy szükséges legyen hozzá a szakmunkás szakképzettség, máris nem kell kifizetnie a garantált bérminimumot, azaz a szakmunkás minimálbér megfizetése alól mentesül.

Sajnos sok ilyen „trükközés” van a munkahelyeken, hogy nem fizetik meg azt, ami jár. Eleve kevés a szakmunkás most már, pedig nagy szükség lenne a jó szakmunkásokra.

Vannak szakmák, amik szinte teljesen eltűnni látszanak, ilyen például a lakatos.

Az országban nagy eltérések vannak a szakmunkások fizetését tekintve, hiszen máshogy keres egy pesti szakmunkás és másként egy vidéken élő. Az országos átlag a 110.000.-Ft körülbelüli összeg. Egyre kevesebben választanak ma már olyan hasznos és fontos szakmákat, amelyek korábban, hosszú évtizedekkel ezelőtt még népszerűek voltak. A textiliparban dolgozók például az egyik legkevésbé megfizetett szakmunkás réteg.

Helyette egyre nő a diplomások száma, ezzel együtt csökken a szakmákban dolgozók tábora.

Emelik a minimálbért Romániában 2015-ben ! A Magyar bérekről még csak tárgyalnak.

A minimálbér megemeléséről döntött december 10-ei ülésén a román kormány, így a jövő évben két lépcsőben, 1050 lejre (72 600 forint) nő a kötelező minimális juttatás. Először január 1-jétől nő 975 lejre (67 400 forint) a jelenlegi 900 lejről (62 220 forint), majd július 1-jétől lesz 1050 lej. Corneliu Calota kormányszóvivő szerint az intézkedés több mint 1 millió 471 ezer közalkalmazottat és csaknem 983 ezer versenyszférában dolgozót érint.

Káros hatása lesz?

A döntés előtt vállalatvezetők és közgazdászok nyílt levélben kérték a kormányt, hogy ne hozza meg ezt az intézkedést. Szerintük  káros hatása lesz a gazdaságra, mert rontja a gyengén képzettek és a fiatalok alkalmazási lehetőségeit.

A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan napi, heti vagy havi bér melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb, államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák.

Megítélése is eltérő: a támogatók szerint a minimálbér segít az életszínvonalat növelni, csökkenti a szegénységet és a vállalkozásokat még hatékonyabb működésre sarkalja. A minimálbért ellenzők szerint a mértéke gyakran túl magas ahhoz, hogy puszta hatékonyság-növeléssel kitermelhető legyen, így sokszor elbocsátásokhoz vezet, azaz növeli a munkanélküliséget. Különösen az alulképzett és hátrányos helyzetű munkavállalók számára hátrányos, akik ezzel kiszorulnak a legális munkaerőpiacról. Gyakorlatilag a minimálbér is hozzájárul a szegénység és a szürkegazdaság fennmaradásához, terjedéséhez.

A minimálbér mértékére évről évre javaslatokat tesz az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Organization) is.

Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente nő, azonban vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol csökken, hol nő.

Forrás

Vajon mennyivel emelik a minimálbér összegét 2015-ben?