Minimálbér, garantált bérminimum összege 2017 Január 1-től !

Minimálbér összege 2017 - 127,500 ft

Minimálbér 2017 - 127,500 ft

2016. november 23. - szlenges

Ennyi lett a jövő évi béremelés : Minimálbér 2017 - 127,500 ft

További információk itt : Ennyi lett a minimálbér 2017-től

 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően jelentette be a megállapodás részleteit.

Eszerint a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Mindez az jelenti, hogy a kormány ajánlása teljesült, cserébe a munkáltatók újabb kedvezményeket kaptak, hiszen 4 helyett 5 százalékkal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó.

Az emeléssel a jelenlegi 110 ezer forintról 2017-ben 127 500 forintra emelkedik a minimálbér, 2018-ra pedig 137 862 forintra. Mindez nettóban számolva: a mostani 73 815 forint helyett jövőre 84 887 forint lehet a kereset, utána pedig 91 679 forint.

A bérminimum (szakképzett minimálbér) jelenleg bruttó 129 ezer forint. Ez 2017-ben 161 250 forint lesz, 2018-ban pedig 180 600 forint. Nettóban számolva a jelenlegi 85 785 forintról először 107 231 forintra emelkedik bérminimum, majd 2018-ban 120 099 forintra.


A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tájékoztatója szerint 2016 szeptemberében a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei, januártól szeptemberig tartó időszakban a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,1 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt. Az év első kilenc hónapjában a nettó keresetek emelkedése – a személyijövedelemadó-kulcs 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,7 százalék volt.

(KSH - Minimálbér)

Minimálbér 2017

Tíz százalékkal, vagyis nagyjából 11 ezer forinttal emelné a bruttó minimálbért a kormány, ezt az ajánlatot teszi a Nemzetgazdasági Minisztérium a péntek délután kezdődő bértárgyalásokon - írja az Online Hírek és a Magyar Idők is a munkaadóknak és munkáltatóknak küldött előzetes anyag alapján. Ezek szerint

a most 111 ezer forintos bruttó minimálbér jövőre 122 ezer forintra nőne.

A kormány emellett jövőre a munkaadók járulékait 5 százalékkal csökkentené. minimalber-2015-vajon-mi-szakmunkas-minimalber.jpg

Lázár János a csütörtöki kormányinfón már beszélt arról, hogy a kormány  "határozott és jelentős" minimálbér-emelést javasol majd a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, de hogy mennyivel, azt még nem volt hajlandó elmondani. 

A tárgyalásokon úgy tűnik, mindenkinek a vágya teljesül:

  • a szakszervezetek jövőre 10,4, 2018-ra pedig 11,8 százalékos emelést szeretnének elérni, mert így szerintük a nettó minimálbér két éven belül elérné az egy főre számított létminimumot. 
  • a munkaadók pedig azért lobbiztak, hogy a járulékok jövőre 5, 2018-2019-ben pedig további 2,5-2,5 százalékkal csökkenjenek.

A szakszervezetek a garantált bérminimumnál  jövőre 16,3, azután 13,3 százalékos emelést akarnak, hogy ehhez hogy áll a kormány, azt egyelőre nem tudni.

111,000 FT/HÓ - ennyi lehet a minimálbér

111 ezer forint/hó ennyi lehet a 2016-os minimálbér összege Januártól!!!

A minimálbér 2016-ban 111.000 Ft/hó. További információk itt

Az ehhez kapcsolódó béren kívüli juttatások az alábbiak szerint alakulnak:
   - iskolakezdési támogatás: 33.300 Ft/év
   - egészségpénztár/önsegélyező pénztár: 33.300 Ft/hó
   - önkéntes nyugdíjpénztár: 55.500 Ft/hó

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei közül csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) nem fogadta el a hétfői VKF-tárgyaláson meghatározott bruttó 111 ezer forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot - mondta a MaSzSz elnöke.

Kordás László elmondta: azért nem járultak hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. Kifogásolják azt is, hogy a kormány és a munkáltatói oldal nem a szakszervezetek által szorgalmazott számokban, hanem elvekben kívánta a bérajánlást megfogalmazni.

A MaszSz döntését az is befolyásolta, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét. A hétfői VKF-fórumon kidolgozott béremelési javaslatot a munkavállalói oldal másik két szereplője támogatta.

A munkáltatói oldal azért akarja csupán a bérajánlás elveit meghatározni, mert az egyes ágazatokon belül túl nagy az eltérés. Emellett az oldal nem tudja támogatni kidolgozott adó- és költségvetési pálya nélkül a létminimum és a minimálbér nettó értékének közelítéséről szóló megállapítást - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

 

Minimálbér 2016 - a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését kérik a szakszervezetek

Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja - közölte Palkovics László, a Munkástanácsok elnöke az érintett szakszervezetek hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.

A kezdeményezést a Munkástanácsok Országos Szövetsége mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is támogatja. 9_szazalekos_minimalber_emeles_2016.jpg

Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a szakszervezetek egységes célja, hogy 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.

Palkovics László kiemelte: a jelenlegi alacsony munkabérek nemcsak a társadalmi igazságtalanság hordozói, hanem a gazdaság további növekedését is gátolják.

Hivatalos! 105000ft a minimálbér - 2016 tól tovább emelkedik a minimálbér

Minimálbér, garantált bérminimum 2015/2016

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához 

Minimálbér

30%

30-ad rész

2009.01.01-2009.12.31.

71.500,-Ft

21.450,-Ft

715,-Ft

2010.01.01-2010.12.31

73.500,-Ft

22.050,-Ft

735,-Ft

2011.01.01-2011.12.31

78.000,-Ft

23.400,-Ft

780,-Ft

2012.01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

27.900,-Ft

930,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

29.400,-Ft

980,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

101.500,-Ft

30.450,-Ft

1.015,-Ft

2015.01.01-jétől

105.000,-Ft

31.500,-Ft

1.050,-Ft

Minimálbér, garantált bérminimum 2015

Megszületett a bérmegállapodás 3,4 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum.

105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel.

Összehasonlításul: a minimálbér összege 2014 január 1-től a 483/2013. (XII. 17.) kormányrendelet értelmében a minimálbér összege havibér esetén 101 500 forint. (Hetibér esetén 23 360, napibér esetén 4 670, órabér esetén 584 forint.) A garantált bérminimum összege az idén havibér esetén 118 000, hetibér esetén 27 160, napibér esetén 5 430, órabér esetén pedig 679 forint.

Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2014-ről 2015-re 3,4 százalékkal emelkedik. A munkaadói oldal a tárgyalások során 3 százalékos növelés mellett érvelt, a munkavállalók ezt elfogadhatatlanul alacsonynak tartották.

NAV - Minimálbér, garantált bérminimum

Egyelőre nem lesznek további tüntetések

A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoring bizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István,  a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: 2013-2014-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint egy elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki. Ezért a mostani megállapodás második fejezetében felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között - mondta.

Gaskó István kiemelte: tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a "nagy port kavart" korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-vel a rendszer kivezetésre kerül. Azonban egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek - tette hozzá. A Liga elnökének ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat.

Gaskó István közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha "nem kellő irányt vesznek" a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.

Gaskó István kitért a cafeteria rendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett is, a SZÉP-kártyához hasonlóan - mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik - tette hozzá.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról.

a minimálbér 3500 forinttal, bruttó 105 ezerre nőhet

A minimálbér 3500 forinttal, bruttó 105 ezerre, a garantált bérminimum 4000 forinttal, bruttó 122 ezer forintra növekedhet jövőre.  

Kivonult az NGTT mai üléséről két munkavállalói szakszervezet, mielőtt a jövő évi béremelési ajánlat került napirendre. Ezzel is nyomatékosították, hogy nem értenek egyet a készülő megállapodás körülményeivel. Az ülésről távozott Autonóm Szakszervezetek Szövetsége közleményben leszögezte, súlyos hiba, hogy szakszervezeti vezetők szentesíteni készülnek egy olyan megállapodást, amelyben az érdekvédelmi követelések részbeni teljesítésére sincs garancia és mindössze egy „fecni” lehet belőle.

Csak részben tartja elfogadhatónak a jövőre tervezett minimálbér- és garantált bérminimum-emelési háromoldalú – kormányzati, munkaadói és munkavállalói – megállapodási tervezetet az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), ezért tiltakozik annak elfogadása ellen. Hogy nemtetszésének nagyobb nyomatékot adjon a konföderáció, Székely Tamás elnök Varga Lászlóval, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével együtt kivonult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) üléséről, amikor ez a téma került napirendre.

Az autonómok ugyanis csak részbeni sikernek értékelik a minimálbér 105 ezer, a garantált bérminimum 122 ezer forintra tervezett emelését, mert a többi szakszervezeti követelésre nem adott a kormány érdemi garanciákat, miközben a szakszervezetek tiltakozása ellenére elfogadta a jövő évi költségvetést, s megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat  –  mondta Székely. Az ASZSZ szerint a jövő évi bérajánlásnak tartalmaznia kellene a közalkalmazottak béremelését is, ám ez sincs benne. Az ASZSZ elnöke szerint annak a három kiválasztott szakszervezeti vezetőnek, akit a kormány méltónak tartott az egyeztetésre – az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok elnöke – csak akkor lenne szabad aláírnia ezt a megállapodást, ha az konkrét garanciákat tartalmazna az érdekvédők követeléseinek a teljesítésére. Ilyen például a december 31-ével megszűnő korkedvezményes nyugdíj folytatása, a munka törvénykönyve számos kifogásolt pontjának a módosítása és a sztrájktörvény lazítása. Erre azonban csak ködös, könnyen elfelejthető szóbeli, ígéretet tett a kormányzati oldal, s attól kezdve, hogy az aláírással szentesítik a felek ezt a megállapodást, semmi egyebet nem lehet számon kérni a törvényalkotókon – érvel az elnök.  Jó példa erre a pedagógusok megállapodása, amelyben kezdetben a mindenkori minimálbér szerepelt, ma viszont már csak rögzített értékről lehet szó.

Az ASZSZ már az egyeztetés körülményeivel sem ért egyet, mivel a jelenlegi rendszerben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) diszkriminatív az NGTT pedig döntésekre alkalmatlan. A szakszervezet ezért egy országos  érdekegyeztető fórum megalakítását követeli.

Az autonóm konföderáció egyébként a közszféra melletti szolidaritás miatt is tüntetett a kivonulásával, a jövő évi béremelés ugyanis őket ezúttal sem fogja érinteni. Székely felháborítónak tartja azt is, hogy a bérkorrekciót a kormány a közmunkásokra nem terjeszti ki, holott az ő bérük még az idei létminimumot, a 87 500 forintot sem éri el.

Az elnök úgy véli, ez a minimálbéremelési megállapodás hűen tükrözi a költségvetés elfogadásával kapcsolatos tapasztalatokat is: a kormány csak látszategyeztetést folytat – azt is csak nagy ritkán – a szociális partnerekkel, de érdemi tárgyalásra, s ésszerű engedményekre nem hajlandó. Bár a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelésre feltétlenül szükség van – akár 5 ezerrel is lehetett volna felfelé korrigálni a számokat -, ám a hiányos konstrukció kierőszakolásával elsősorban egy ünnepek előtti pozitív üzenet a kormányzati cél, miközben az emberek az utcán tüntetnek az országot érintő elhibázott döntések ellen.

Garantált bérminimum 2015

A garantált bérminimum 122 ezer forint lehet 2015-ben !

A kormány és a munkaadói oldal által elfogadott tervezetben mintegy 3,5 százalékos minimálbér és garantált bérminimum növekedés, és 3-4 százalékos bérajánlás szerepel. Megállapodás hiányában a kormány egyoldalúan kihirdeti a garantált bérek minimum éves összegét, azonban bérajánlás így nem születhet.

 

Minimálbér: hamarosan lehull a lepel a 2015-ös minimálbér emelésről

Minimálbér és garantált bérminimum 2015 : Szerdán ismét tárgyaltak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány képviselői a jövő évi legkisebb bérekről és a bérajánlásról. Már van egy konkrét szám is.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdán ismét összeült, hogy megállapodjanak a jövő évi minimálbérben, bérminimumban, és hogy e megállapodás alapján bérajánlás is készülhessen a jövő évre.

Már van egy konkrét szám

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnökét hívtuk fel az ülés után, hogy megtudjuk, mire számíthatnak jövőre a dolgozók. Pataky Péter azt mondta elöljáróban, hogy nagyon nehéz a helyzet. De már ott tartanak, hogy elkészült egy tervezet, konkrét számokkal, és egyéb megoldások rögzítésével, aminek elfogadása elvileg mindhárom oldalról esélyes lehet. Már csak a felhatalmazások hiányoznak.

A szakszervezeti és munkáltatói oldal ma estére ígért a kormánynak visszajelzést arról, hogy támogatják-e a tervezetet. A kormány pedig holnapra ígért választ (a kötelező elemeket, vagyis a minimálbért és bérminimumot kormányhatározatban kell kihirdetni).

Azt tehát még mindig nem tudni biztosan, hogy lesz-e megegyezés, és azzal együtt bérajánlás is. Csütörtökre, vagy péntekre azonban ez is kiderülhet.

Pataky Péter azt mondta, a szakszervezeti oldal nyilvánvalóvá tette, az alacsonyabb emelést csak akkor tudják elfogadni, ha a csomagajánlatra is mindenki rábólint. Ebben benne van többek között, hogy változtatások szükségesek a Munka Törvénykönyvében és a sztrájkjoggal kapcsolatos előírásban, valamint hogy valamilyen formában vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjat. Ez utóbbival azt mondja, a kormányoldal is tisztában van.

De mekkora lesz az emelés?

Pataky Péter kikötötte, amíg nincs megegyezés, addig a tervezett számot nem árulhatja el. Annyi biztos, hogy infláció feletti emelés szerepel a tervezetben. És hogy infláció alatt a tárgyalásokon a költségvetésben szereplő 1,8 százalékot értik. (Nem pedig az MNB által előre jelzett 2,5 százalékot, amit most korrigáltak 0,9 százalékra.) Vagyis számítani lehet egy minimális reálbér-emelkedésre is Pataky szerint. Csak az nagyon nem mindegy, hogy ez mennyi lesz – tette hozzá.

A minimálbér- és bérminimum közötti arányt megtartják, a bérajánlás pedig tól-ig mértékű lehet, ha létrejön a megegyezés. Ha nem, akkor a kormány hirdeti ki, mennyi lesz a kötelező két legkisebb bér. Bérajánlás pedig nem lesz. A szakszervezet reméli, hogy nem ez utóbbi forgatókönyv jön be végül.

Egy biztos még: a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülését péntekre hirdették meg, akkor hirdetheti ki a kormány, mennyivel nőhet a fizetésünk jövőre.