A minimálbér 3500 forinttal, bruttó 105 ezerre, a garantált bérminimum 4000 forinttal, bruttó 122 ezer forintra növekedhet jövőre.
Kivonult az NGTT mai üléséről két munkavállalói szakszervezet, mielőtt a jövő évi béremelési ajánlat került napirendre. Ezzel is nyomatékosították, hogy nem értenek egyet a készülő megállapodás körülményeivel. Az ülésről távozott Autonóm Szakszervezetek Szövetsége közleményben leszögezte, súlyos hiba, hogy szakszervezeti vezetők szentesíteni készülnek egy olyan megállapodást, amelyben az érdekvédelmi követelések részbeni teljesítésére sincs garancia és mindössze egy „fecni” lehet belőle.
Csak részben tartja elfogadhatónak a jövőre tervezett minimálbér- és garantált bérminimum-emelési háromoldalú – kormányzati, munkaadói és munkavállalói – megállapodási tervezetet az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), ezért tiltakozik annak elfogadása ellen. Hogy nemtetszésének nagyobb nyomatékot adjon a konföderáció, Székely Tamás elnök Varga Lászlóval, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével együtt kivonult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) üléséről, amikor ez a téma került napirendre.
Az autonómok ugyanis csak részbeni sikernek értékelik a minimálbér 105 ezer, a garantált bérminimum 122 ezer forintra tervezett emelését, mert a többi szakszervezeti követelésre nem adott a kormány érdemi garanciákat, miközben a szakszervezetek tiltakozása ellenére elfogadta a jövő évi költségvetést, s megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat – mondta Székely. Az ASZSZ szerint a jövő évi bérajánlásnak tartalmaznia kellene a közalkalmazottak béremelését is, ám ez sincs benne. Az ASZSZ elnöke szerint annak a három kiválasztott szakszervezeti vezetőnek, akit a kormány méltónak tartott az egyeztetésre – az MSZOSZ, a Liga és a Munkástanácsok elnöke – csak akkor lenne szabad aláírnia ezt a megállapodást, ha az konkrét garanciákat tartalmazna az érdekvédők követeléseinek a teljesítésére. Ilyen például a december 31-ével megszűnő korkedvezményes nyugdíj folytatása, a munka törvénykönyve számos kifogásolt pontjának a módosítása és a sztrájktörvény lazítása. Erre azonban csak ködös, könnyen elfelejthető szóbeli, ígéretet tett a kormányzati oldal, s attól kezdve, hogy az aláírással szentesítik a felek ezt a megállapodást, semmi egyebet nem lehet számon kérni a törvényalkotókon – érvel az elnök. Jó példa erre a pedagógusok megállapodása, amelyben kezdetben a mindenkori minimálbér szerepelt, ma viszont már csak rögzített értékről lehet szó.
Az ASZSZ már az egyeztetés körülményeivel sem ért egyet, mivel a jelenlegi rendszerben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) diszkriminatív az NGTT pedig döntésekre alkalmatlan. A szakszervezet ezért egy országos érdekegyeztető fórum megalakítását követeli.
Az autonóm konföderáció egyébként a közszféra melletti szolidaritás miatt is tüntetett a kivonulásával, a jövő évi béremelés ugyanis őket ezúttal sem fogja érinteni. Székely felháborítónak tartja azt is, hogy a bérkorrekciót a kormány a közmunkásokra nem terjeszti ki, holott az ő bérük még az idei létminimumot, a 87 500 forintot sem éri el.
Az elnök úgy véli, ez a minimálbéremelési megállapodás hűen tükrözi a költségvetés elfogadásával kapcsolatos tapasztalatokat is: a kormány csak látszategyeztetést folytat – azt is csak nagy ritkán – a szociális partnerekkel, de érdemi tárgyalásra, s ésszerű engedményekre nem hajlandó. Bár a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelésre feltétlenül szükség van – akár 5 ezerrel is lehetett volna felfelé korrigálni a számokat -, ám a hiányos konstrukció kierőszakolásával elsősorban egy ünnepek előtti pozitív üzenet a kormányzati cél, miközben az emberek az utcán tüntetnek az országot érintő elhibázott döntések ellen.
