Minimálbér, garantált bérminimum összege 2022 Január 1-től !

Minimálbér összege 2022

Minimálbér összege 2022

Minimálbér 2022

2021. október 01. - szlenges

Minimálbér összege 2022  >>>

 

Minimálbér feltételei 2022

 

További tudnivalók itt >>>

Minimálbér 2022 : A 200 ezer forintos minimálbért már adottságként kezeli a gazdaság, de az emelésért a munkáltatók által kért kormányzati kompenzáció még nem ismert.

Az elmúlt évek tárgyalásaihoz képest sokkal nagyobb egyetértéssel kezdődött meg a 2022-es minimálbér-emelésről szóló egyeztetés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán: azt ugyanis minden oldal szeretné elkerülni, hogy az idei évhez hasonlóan februártól kezdve emelkedjenek a kötelező legkisebb bérelemek – derült ki az Index által megkérdezett érdekképviseleti vezetők elmondása nyomán. Abban is egyetértettek a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői, hogy legkésőbb november közepére, végére szeretnének megállapodásra jutni az emelések mértékéről és ütemezéséről, mivel a munkáltatóknak erre most érdemben fel kell készülniük. Bár mindez talán annyiban nem meglepő, hogy miután először Orbán Viktor miniszterelnök nyár elején bedobta a köztudatba, hogy szükség lenne a 200 ezer forintos minimálbérre, a nemzeti konzultációban a feltett kérdésre nem meglepő módon 90 százalék fölötti igen válasz érkezett. 

A minimálbér 2022 egy lépcsőben történő, 200 ezer forintra emelése ellen nem tiltakoztak a munkaadói oldalról sem – közölte az Index megkeresésére Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Az viszont eldőlt a mai egyeztetéssel, hogy idén már nem lesz újabb egyszázalékos minimálbér-emelés. A PM tájékoztatása szerint ugyanis idén mindössze 3 százalékos reálbér-emelkedés volt, ez messze van a hatéves bérmegállapodásban rögzített 6 százalékos reálbér-növekedéstől, ami a feltétele lett volna a munkaadók számára fontos, 2 százalékos szociális hozzájárulási adócsökkentésnek – mondta Kordás László.

Ez az egyszázalékos emelés mostanra el is vesztette a jelentőségét, tekintve, hogy mekkora jövő évi bérfejlesztésről tárgyalunk valójában – tette hozzá Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke. Az idei évről rendelkezésre álló gazdasági adatokat és a Pénzügyminisztérium 2022-re vonatkozó prognózisait azért várja mind a szakszervezeti, mind a munkaadói oldal, mert ez alapján szeretnének megalapozottabb döntéseket hozni például a garantált bérminimum emeléséről. 

Meglepetés persze így is akadt a szociális partnerek számára, ugyanis amint az az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből is kiderült, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is részt vett a tárgyalások nyitóülésén. Korábban erre még nem volt példa, de a munkaadói érdekképviseletek képviselői sem akarták ezt érdemben kommentálni. 

Részben azt feszegettem, hogy valóban azok képviselik-e a magyar gazdaságot ezeken az egyeztetéseken, akik valójában működtetik azt. Talán ha nem is döntési, de véleményezési, tanácskozási joggal más érdekképviseletek álláspontját is meg kellene ismerni a bértárgyalások során

– mondta az Index érdeklődésére Parragh László. Úgy vélte, hogy a kötelező legkisebb bérelemekről szóló döntés előtt talán meg lehetne hallgatni a német–magyar, az amerikai–magyar kereskedelmi és iparkamarák, az agrárkamara, az ÉVOSZ, de akár az MKIK álláspontját is. Utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy jelentős tagsággal, vállalkozói visszajelzés-mennyiséggel, de önálló kutatóintézettel is rendelkezik az MKIK. Arra a felvetésre, hogy a VKF-et megelőző Országos Érdekegyeztető Tanácsban számos olyan ágazat is önálló érdekképviselettel képviseltette magát, amit most a kamarai elnök hiányol, azt felelte, hogy ahogyan az idők változnak, talán a változásokhoz kellene igazítani azt is, hogy ki közvetíti a gazdasági szereplők álláspontját. Ezzel a kamarai elnök lényegében megismételte azt az álláspontját, amit egy pár hete megjelent interjúban már kifejezett, és amire válaszul a VKF-tag munkaadói érdekképviseletek, a VOSZ, az MGYOSZ és az ÁFEOSZ-COOP, utasították vissza a megfogalmazott kritikát. 

Minimálbér 2022

 

A keddi egyeztetéssel kapcsolatban Parragh László megjegyezte, hogy nagyon jó hangulatú tárgyaláson vett részt, ahol érződik a felek megegyezési szándéka. Az elnök szerint elsősorban arra próbálta felhívni a résztvevők figyelmét, hogy a minimálbér-emelést ne költségelemként kezeljék, sokkal inkább olyan gazdaságpolitikai eszközként, amellyel ott, ahol van minimálbér, a mindenkori gazdaságpolitika be tud avatkozni a gazdaság működésébe. A skandináv modellt ajánlotta az érintettek figyelmébe: ott ugyanis a szociális partnerek többnyire 2-3 százalékos reálbér-növekedésben tudnak megállapodni, ami a vállalati hatékonyságnövekedés kikényszerítésére, és ezáltal a költségvetési bevételek érdemi növekedésére is jótékony hatással van.

Ahogyan a gazdaság növekszik, úgy növekednek a költségvetési bevételek, és egyúttal csökkenthető az államadósság is 

– világított rá Parragh László az elmúlt hetek nyilvánosság előtt folyó gazdaságfilozófiai vitájának egyik álláspontjára. Mint mondta, a jegybank és az MKIK között a vita a körül bonyolódik, hogy a kamara álláspontja szerint minden erővel a növekedésösztönzésre kellene koncentrálni, mivel így kihasználható a kedvező, járványhelyzet teremtette gazdasági előny. A gyors növekedés megteremti a bérrendezés forrását, márpedig a növekvő bérek egyre jelentősebb fogyasztást generálnak, mindez pedig gyors költségvetési bevételemelkedést hoz. 

De arra is igyekezett felhívni a tárgyalófelek figyelmét, hogy a költségvetési egyensúly megtartása elemi érdeke a gazdaságnak, ezért erre is érdemes tekintettel lenni akkor, amikor a minimálbér 200 ezer forintra emelésével kapcsolatos munkáltatói nehézségek kompenzációjának mértékéről tárgyalnak.

Ugyan szám nem hangzott el a VKF -ülésen, de az MKIK számítása szerint 4 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentésnél még megmarad a költségvetési egyensúly is 

– mondta Parragh László. Kamarai álláspont az is, hogy „érdemi különbséget nem lehet tenni a garantált bérminimum és a minimálbér-emelés aránya között”.

Márpedig a legnagyobb vita alighanem erről várható. 

Megfontolandónak tartja a munkaadói oldal, hogy ennél kisebb százalékos mértékben növekedjen jövőre a garantált bérminimum

– mondta Rolek Ferenc. Az idén februárban írt arról, hogy csak a vállalati szférában 463 ezer dolgozót érintett a szakmunkás bérminimum, míg mindössze 392 ezer alkalmazottat a minimálbér emelése. Ennél azért vélhetően többen lehetnek, akik ilyen összegeket keresnek: a közszféra lassan évtizede nem módosuló bértáblája, a minimálbér-emeléstől függetlenített pedagóguséletpálya-modell, ugyanis sokak esetében érhette utol az egykor jónak mondható keresetet az elmúlt évek emelései miatt a két kötelező legalacsonyabb bér. Az egyéni vállalkozók szintén növelhetik ezt a kört, és természetesen a minimálbérnél jóval kevesebbet kereső közfoglalkoztatottakról sem szabad elfeledkezni. 

A minimálbérénél nagyobb gondot okoz majd a garantált bérminimum emelése, ugyanis ha mintegy 750 ezer ember esetében kellene egy lépcsőben 20 százalékkal megemelni, akkor már jelentős kompenzációra lenne szükség ennek a kigazdálkodásához – mondta az Indexnek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. A húszszázalékos emelés egyébként mintegy 262,8–265 ezer forintos bruttót jelentene. Ez egyébként például a 25 év alatti szakmunkásoknál a januártól érvényes szja-mentességük miatt – egyéb adókedvezmények, mint az első házasoké vagy a családi adókedvezmény nélkül – közel 40 ezer forinttal magasabb nettót jelentene, míg a 200 ezres minimálbérnél a 133 ezer forintos nettót 30 ezerrel dobná meg. 

Épp ezért tartaná fontosnak a munkaadói oldal, hogy a kormány mielőbb nyilatkozzon arról, milyen segítségre számíthatnak.

Az első kalkulációk szerint ugyanis legkevesebb 5-6 százalékos járulékcsökkentést tartanánk szükségesnek a minimálbér emelésével egyidejűleg 

– mondta Zs. Szőke Zoltán. Ebbe már beleértve azt a 2022-ben esedékes, kétszázalékos szociális hozzájárulási adócsökkentést is, amiről a szakképzési hozzájárulás kivezetésével együtt már szavazott a nyáron az Országgyűlés. 

Felmerült az egyeztetésen az a lehetőség is, hogy két lépcsőben, 10-10 százalékkal emeljék meg a szakképzettek minimumbérét, amennyiben pedig ilyen megállapodás felé mozdulunk el, akkor a járulékcsökkentés mértékéről is lehet még tárgyalni – mondta Zs. Szőke Zoltán. Ugyanakkor mivel még csak most indult az egyeztetés, ezért az például szóba sem került, hogy egy ilyen kétéves bérmegállapodás esetén mi legyen a 2023-as minimálbérrel.

Minimálbér 2020 kormányrendelet

Minimálbér 2020 kormányrendelet

 

Kapcsolódó: Minimálbér 2020-ban

 

Mekkora a minimálbér nagysága 2020-ban? Mennyi a minimálbér nettó összege a levonások után? Mennyit visz haza az a minimálbéren bejelentett munkavállaló, aki családi adókedvezményt is igénybe vesz 2020-ban?

2020. január elsejétől változik a minimálbér és a garantált bérminimum összege is a még 2018 végén megkötött 2 éves béralkunak megfelelően. Mindkét bér 8%-os értében emelkedik 2020-ban a 2019-es összegekhez képest.

Minimálbér 2020. évi összege

2020 január 1-től a minimálbér összege bruttó 160.920 Ft. A minimálbér - családi adókedvezmény nélkül számított - nettó összege így várhatóan 107.000 Ft lesz 2020-ban. 

A minimálbér - 1 gyermek/eltartott esetén családi adókedvezménnyel együtt számított - nettó összege így várhatóan 117.000 Ft lesz 2020-ban.

A minimálbér - 2 gyermek/eltartott esetén családi adókedvezménnyel együtt számított - nettó összege így várhatóan 147.000 Ft lesz 2020-ban.

Garantált bérminimum 2020. évi összege

2020 január 1-től a garantált bérminimum összege bruttó 210.600 Ft lesz.

Minimálbér 2018

Minimálbér 2018

Minimálbér összege 2018 : 

BEJELENTETTÉK AZ ÚJABB MINIMÁLBÉR EMELÉST ÉS AZ ÖSSZEGÉT! MUTATJUK PONTOSAN MENNYIVEL NŐ A  MINIMÁLBÉRESEK FIZETÉSE - írja a 24óra!

Már most megállapodás született a következő minimálbér emelés időpontjáról és a pontos összegről is! 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten.


Megállapodtak, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A kormány honlapjára feltöltött megállapodás a következő pontokat tartalmazza:

1. A kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) havi összege:

2018 január 1-től 8 százalékos emeléssel 138 ezer forint

Minimálbér 2017/2018

Ennyi lett a jövő évi béremelés : Minimálbér 2017 - 127,500 ft

További információk itt : Ennyi lett a minimálbér

 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően jelentette be a megállapodás részleteit.

Eszerint a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Mindez az jelenti, hogy a kormány ajánlása teljesült, cserébe a munkáltatók újabb kedvezményeket kaptak, hiszen 4 helyett 5 százalékkal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó.

Az emeléssel a jelenlegi 110 ezer forintról 2017-ben 127 500 forintra emelkedik a minimálbér, 2018-ra pedig 137 862 forintra. Mindez nettóban számolva: a mostani 73 815 forint helyett jövőre 84 887 forint lehet a kereset, utána pedig 91 679 forint.

A bérminimum (szakképzett minimálbér) jelenleg bruttó 129 ezer forint. Ez 2017-ben 161 250 forint lesz, 2018-ban pedig 180 600 forint. Nettóban számolva a jelenlegi 85 785 forintról először 107 231 forintra emelkedik bérminimum, majd 2018-ban 120 099 forintra.


A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tájékoztatója szerint 2016 szeptemberében a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei, januártól szeptemberig tartó időszakban a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,1 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt. Az év első kilenc hónapjában a nettó keresetek emelkedése – a személyijövedelemadó-kulcs 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,7 százalék volt.

(KSH - Minimálbér)

Minimálbér 2017

Tíz százalékkal, vagyis nagyjából 11 ezer forinttal emelné a bruttó minimálbért a kormány, ezt az ajánlatot teszi a Nemzetgazdasági Minisztérium a péntek délután kezdődő bértárgyalásokon - írja az Online Hírek és a Magyar Idők is a munkaadóknak és munkáltatóknak küldött előzetes anyag alapján. Ezek szerint

a most 111 ezer forintos bruttó minimálbér jövőre 122 ezer forintra nőne.

A kormány emellett jövőre a munkaadók járulékait 5 százalékkal csökkentené. minimalber-2015-vajon-mi-szakmunkas-minimalber.jpg

Lázár János a csütörtöki kormányinfón már beszélt arról, hogy a kormány  "határozott és jelentős" minimálbér-emelést javasol majd a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, de hogy mennyivel, azt még nem volt hajlandó elmondani. 

A tárgyalásokon úgy tűnik, mindenkinek a vágya teljesül:

  • a szakszervezetek jövőre 10,4, 2018-ra pedig 11,8 százalékos emelést szeretnének elérni, mert így szerintük a nettó minimálbér két éven belül elérné az egy főre számított létminimumot. 
  • a munkaadók pedig azért lobbiztak, hogy a járulékok jövőre 5, 2018-2019-ben pedig további 2,5-2,5 százalékkal csökkenjenek.

A szakszervezetek a garantált bérminimumnál  jövőre 16,3, azután 13,3 százalékos emelést akarnak, hogy ehhez hogy áll a kormány, azt egyelőre nem tudni.

111,000 FT/HÓ - ennyi lehet a minimálbér

111 ezer forint/hó ennyi lehet a 2016-os minimálbér összege Januártól!!!

A minimálbér 2016-ban 111.000 Ft/hó. További információk itt

Az ehhez kapcsolódó béren kívüli juttatások az alábbiak szerint alakulnak:
   - iskolakezdési támogatás: 33.300 Ft/év
   - egészségpénztár/önsegélyező pénztár: 33.300 Ft/hó
   - önkéntes nyugdíjpénztár: 55.500 Ft/hó

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei közül csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) nem fogadta el a hétfői VKF-tárgyaláson meghatározott bruttó 111 ezer forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot - mondta a MaSzSz elnöke.

Kordás László elmondta: azért nem járultak hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. Kifogásolják azt is, hogy a kormány és a munkáltatói oldal nem a szakszervezetek által szorgalmazott számokban, hanem elvekben kívánta a bérajánlást megfogalmazni.

A MaszSz döntését az is befolyásolta, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét. A hétfői VKF-fórumon kidolgozott béremelési javaslatot a munkavállalói oldal másik két szereplője támogatta.

A munkáltatói oldal azért akarja csupán a bérajánlás elveit meghatározni, mert az egyes ágazatokon belül túl nagy az eltérés. Emellett az oldal nem tudja támogatni kidolgozott adó- és költségvetési pálya nélkül a létminimum és a minimálbér nettó értékének közelítéséről szóló megállapítást - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

 

Minimálbér 2016 - a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését kérik a szakszervezetek

Négy nagy szakszervezeti tömörülés egységesen a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatja - közölte Palkovics László, a Munkástanácsok elnöke az érintett szakszervezetek hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.

A kezdeményezést a Munkástanácsok Országos Szövetsége mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is támogatja. 9_szazalekos_minimalber_emeles_2016.jpg

Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a szakszervezetek egységes célja, hogy 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.

Palkovics László kiemelte: a jelenlegi alacsony munkabérek nemcsak a társadalmi igazságtalanság hordozói, hanem a gazdaság további növekedését is gátolják.

Hivatalos! 105000ft a minimálbér - 2016 tól tovább emelkedik a minimálbér

Minimálbér, garantált bérminimum 2015/2016

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához 

Minimálbér

30%

30-ad rész

2009.01.01-2009.12.31.

71.500,-Ft

21.450,-Ft

715,-Ft

2010.01.01-2010.12.31

73.500,-Ft

22.050,-Ft

735,-Ft

2011.01.01-2011.12.31

78.000,-Ft

23.400,-Ft

780,-Ft

2012.01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

27.900,-Ft

930,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

29.400,-Ft

980,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

101.500,-Ft

30.450,-Ft

1.015,-Ft

2015.01.01-jétől

105.000,-Ft

31.500,-Ft

1.050,-Ft

Minimálbér, garantált bérminimum 2015

Megszületett a bérmegállapodás 3,4 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum.

105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel.

Összehasonlításul: a minimálbér összege 2014 január 1-től a 483/2013. (XII. 17.) kormányrendelet értelmében a minimálbér összege havibér esetén 101 500 forint. (Hetibér esetén 23 360, napibér esetén 4 670, órabér esetén 584 forint.) A garantált bérminimum összege az idén havibér esetén 118 000, hetibér esetén 27 160, napibér esetén 5 430, órabér esetén pedig 679 forint.

Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2014-ről 2015-re 3,4 százalékkal emelkedik. A munkaadói oldal a tárgyalások során 3 százalékos növelés mellett érvelt, a munkavállalók ezt elfogadhatatlanul alacsonynak tartották.

NAV - Minimálbér, garantált bérminimum

Egyelőre nem lesznek további tüntetések

A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoring bizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István,  a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: 2013-2014-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint egy elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki. Ezért a mostani megállapodás második fejezetében felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között - mondta.

Gaskó István kiemelte: tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a "nagy port kavart" korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-vel a rendszer kivezetésre kerül. Azonban egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek - tette hozzá. A Liga elnökének ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat.

Gaskó István közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha "nem kellő irányt vesznek" a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.

Gaskó István kitért a cafeteria rendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett is, a SZÉP-kártyához hasonlóan - mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik - tette hozzá.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról.
süti beállítások módosítása